Spirituális tanítások – Észreveszed a tanítást a mindennapi életben?

Mindenki tanulni, fejlődni jött ide és mindenki máshol tart a lelki fejlődésében. Vannak fiatal lelkek, akik még keveset tapasztaltak, vannak öreg lelkek, akik mögött már nagyon sok élet tapasztalása van és vannak olyan lelkek is, akik kifejezetten tanítani jöttek ide, azért, hogy segítsék a többi lélek fejlődését.

Mindenki életében vannak olyan tanítások, amelyeket szükséges megtanulnia azért, hogy a lelki fejlődésében a következő szintre tudjon lépni.

Ezek a tanítások bármilyen formában, bárki által érkezhetnek. Nemcsak a spirituális tanítók azok, akik tanítanak. A legnagyobb tanítások sokszor olyan formában érkeznek, amire egyáltalán nem számítunk.

Vannak olyan tanítások, amelyek csak egyszer jönnek egy életben és vannak olyan tanítók is, akik csak egyszer jönnek ezer évben. Tanítások mindig vannak és mindig is lesznek és amíg nem tanulunk meg egy leckét, az addig fog elénk kerülni, amíg végre úgy döntünk, hogy megtanuljuk, mivel ez szükséges ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a fejlődésben.

Megtanulhatunk valamit egy élet alatt, vagy ezer élet alatt is.

Meglátod a tanításokat a mindennapi életben?

Nagyon sokszor tanújává váltam annak, hogy az emberek elsétálnak a tanítások mellett és észre sem veszik, hogy az egy fontos tanítás lett volna. A tanítás nem mindig úgy érkezik, hogy az egyértelműen tanítás.

Ahhoz, hogy észrevegyük a tanításokat ki kell lépni a limitált nézőpontunkból és meglátni azt, hogy a tanítás mindenhol ott van és lehet, hogy éppen elsátáltunk mellette vagy már ezerszer elsátáltunk mellette.

Sokan csak bizonyos tanítóktól fogadnak el tanításokat, akiket a saját mércéjük szerint hitelesnek tartanak, de korántsem biztos, hogy tőlük kapják meg a válaszokat. Sok esetben a tanítóktól csak dogmákat kapunk és olyan igazságokat, amik számukra igazak, de saját magunk számára nem önazonosak és nem segítik a lelki fejlődésünket. Hozzáteszem, semmilyen tanítás nem helyettesíti a belső munkát és senki nem fogja ezüst tálcán átnyújtani a megoldást az életünkre, anélkül, hogy tennünk kellene érte.

Hogyan ismerjük fel a tanítást?

Ahhoz, hogy észrevegyük a tanítsokat, szükséges, hogy hajlandóak legyünk elfogadni a tanítást és elég bátrak legyünk ahhoz, hogy szembenézzünk a valódi érzéseinkkel.

Sok esetben a tanítás úgy érkezik, hogy az nagyon kellemetlen érzést kelt bennünk, amivel nem szeretnénk szembenézni és nem akarjuk érezni.

Igaz a mondás, hogy a varázslat, amit keresel éppen abban a munkában van, amit elkerülsz.

Általában az is igaz, hogy minél nagyobb az ellenállás, annál nagyobb benne a tanítás.

Igazán nagy fejlődést akkor érhetünk el az életben, ha képesek vagyunk tudatosan jelen lenni és teret adni minden érzésünknek. Minden érzelem tanít valamire, legfőképpen azok, amelyeket szeretnénk elutasítani. A tanítás akkor fog megérkezni, ha hajlandóak vagyunk teret adni ezeknek az érzéseknek és meglátni a benne lévő tanítást.

Az érzelmeink olyanok, mint egy belső iránytű, megmutatják a belső igazságunkat, rámutatnak valamire önmagunkban, amit meg kell haladnunk vagy át kell alakítanunk. Az érzelmeink rámutatnak arra is, hogy mi a számunkra helyes út és mi az ami önazonos, amire vágyunk az életben.

Vannak olyan tanítók akik álruhában érkeznek, pontosan azért, mert az a feladat, hogy észrevedd a tanítást.

Pl. egy spirituális tanító kaphat egy olyan tanítványt, aki valójában tanítani jött, de ezt a tanítónak kell meglátnia, mert ez a tanítás része. A tanítónak ez egy fejlődési lehetőséget ad, ha képes felismerni, hogy mi a tanítás, akkor szintet léphet, ha nem veszi észre vagy elutasítja mert ellenállást kelt benne, akkor – jobb esetben – marad azon a szinten ahol van, de akár még több nehézséget is teremthet önmagának.

Nem éri meg elutasítani egy tanítást pusztán azért, mert kellemetlen érzésekkel szembesít, ezek az érzések pontosan azok amelyek a fejlődésünk útjában állnak és előbb utóbb úgyis eljutunk oda, hogy szembe kell néznünk velük.

Mi történik, ha nem vesszük észre vagy visszautasítjuk a tanítást?

Az Univerzum célja a folyamatos fejlődés, ezért vagyunk itt, a tapasztalásaink által fejlődik az Univerzum. Ha valaki folyamatosan visszautasítja a tanításokat, attól az Univerzum még nem fog megállni a fejlődésben, viszont az az egyén, aki nem hajlandó fejlődni, célponttá válik. Ez alatt azt kell érteni, hogy azok a dolgok, amivel nem akarunk szembenézni és nem akarjuk megtanulni, egyre erősebben és egyre elkerülhetetlenebb módon jönnek szembe velünk.

Sokan ilyenkor azt érzik, mintha az egész Univerzum ellenük lenne, ami nem igaz, az Univerzum soha nincs ellenünk. Ilyenkor egyszerűen az történik, hogy nagyon sokáig nem vettük észre a jeleket, ignoráltuk az érzéseinket, nem változtattunk, amikor szükséges lett volna, ezért eszkalálódtak a dolgok.

Egészen addig eljuthatunk, hogy az Univerzum sarokba szorít és egy olyan krízishelyzettel találjuk szembe magunkat, amikor összesen két lehetőségünk marad. Vagy szembenézünk mindennel és megtanuljuk a leckét vagy újrakezdjük az egészet, egy másik életben.

Amikor egy krízishelyzetbe kerülünk és visszanézünk arra, hogy az egész hogyan kezdődött, akkor pontosan látnunk kell, hogy voltak jelek- sokszor ordító jelek –  amit ignoráltunk, voltak olyan érzéseink, amit nem vettünk figyelembe, voltak vágyaink is, amit a háttérbe szorítottunk. Ha sokáig tesszük ezt, akkor a tanítás sokkal keményebb módon fog érkezni, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A jó hír, hogy mindent meg lehet haladni, nincs olyan dolog, amiből ne lehetne visszajönni. Az Univerzum folyamatosan támogat a fejlődésünkben és támogat abban, hogy elérjük azt, amire ténylegesen vágyunk, csak észre kell vennünk, hogy a segítség mindenhol ott van, a tanítás mindenhol ott van, csak nyitottnak kell lennünk arra, hogy elfogadjuk.