Hogyan találjuk meg az életcélunkat?
Az életcél megtalálása elválaszthatatlan önmagunk megtalálásától, hiszen az életcélunk a valódi önmagunk kifejezését jelenti.
Amikor az életcél megtalálásán dolgozunk, akkor a valódi feladatunk, hogy felfedezzük azokat az értékeket, amelyek meghatároznak minket, minden olyan dolgot, amelyek fontosak számunkra, amin keresztül ki tudjuk fejezni önmagunkat és amelyek az öröm és elégedettség érzését keltik bennünk.
Miért nem találjuk az életcélunkat?
Amikor még gyerekek vagyunk, erősen kapcsolódunk önmagunkhoz és tisztában vagyunk azzal, hogy milyen céllal jöttünk ide. Az életünk során – a környezetünk hatására – felveszünk viselkedésmintákat, belénk nevelnek dolgokat, kialakulnak a korlátozó hitrendszereink, elhiszünk dolgokat, alkalmazkodunk, beilleszkedünk és elkerülhetetlenül sérül az önmagunkhoz való kapcsolódásunk. Mire elérjük a felnőttkort, talán már azt érezzük, hogy nem ismerjük önmagunkat.
Lehet, hogy felnőttként már elfelejtettük, hogy mivé akartunk válni, mit szerettünk volna elérni. Lehet, hogy az egész életünk arról szólt, hogy alkalmazkodtunk a környezetünkhöz és minden lehettünk, csak éppen önmagunk nem?
Lehetséges, hogy racionális alapon más döntéseket hoztunk az életben, amelyek nem az életcélunk felé, hanem teljesen más irányba vitték az életünket. Ezek a döntések egyszer biztonságosnak és ésszerűnek tűnhettek, csak éppen nem voltak önazonosak.
Ilyenkor jön a felismerés az ember életében: Ez nem én vagyok. Én nem ezt akarom csinálni. Én nem ilyen életet szeretnék élni.
Van egy részünk, aki mindig emlékszik arra, hogy kik vagyunk valójában és miért is vagyunk itt. Ez a részünk a belső gyermek, aki soha nem szűnt meg létezni, függetlenül attól, hogy felnőttünk. A belső gyermek nemcsak a gyermeki énünket jelenti, hanem a tudatosságunknak azt a részét, amelyik az életcélunkat tartalmazza.
A belső gyermeket nevezik a lélek kapujának vagy lélekesszenciának is. A lélekesszencia tartalmazza mindazokat a dolgokat, amelyek alapjaiban meghatároznak minket. A lélekesszencia a valódi énünk, ami túlmutat a személyiségen és a fizikai létezésünkön.
A tudatosságunknak három aspektusa van, ezek a felnőtt én („tudatos én”) a felsőbb én, és a belső gyermek. A felnőtt énünk az, akit a személyiségünknek tekintünk és a felnőtt énünk képes integrálni a belső gyermek és a felsőbb én tudását és a hozzájuk tartozó minőségeket.
Amikor ez az integrálás megörténik, akkor érjük el a valódi teljesség állapotát és a létezésünk három aspektusa harmóniába kerül. Ez jelenti a valódi boldogságot és belső békét, ekkor vagyunk igazán önmagunk és ekkor értjük meg igazán, hogy miért jöttünk ide és mi a valódi célunk az életben.
Hogyan kerüljek közelebb az életcélomhoz?
Ha visszakapcsolódunk önmagunkhoz, akkor automatikusan eljutunk az életcélunkhoz. Önmagunkhoz bármikor visszakapcsolódhatunk és nem tudunk annyira letérni az utunkról, hogy ne tudnánk visszatalálni oda.
Az önmegvalósítás egy életen át tartó út. Mások segíthetnek abban, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz és az életcélunkhoz, de senki nem fogja átadni a megoldókulcsot az életre, hiszen az nem másoknál van.
Amikor megtaláljuk az igazi életcélunkat akkor érezzük igazán azt, hogy ömagunk vagyunk, ilyenkor vagyunk áramlásban –flowban – és az egész életünk szinkronicitások sorozata lesz.
Az életcélunk lélekszinten bennünk van és amikor ezt felfedezzük – akkor, mint egy északi csillag – vezérel minket az életben.